A JÁSZOK TÖRTÉNETE


A jászokat a rómaiak jazigoknak nevezték, a középkorban pedig filiszteusoknak hívták őket!

A római történetírók többnyire jazigoknak nevezték őket, de előfordult már náluk is a jas, jass, ias, iassy, stb. megnevezés is. Gyárfás István szerint: „Moldvában Jászvásár még 1711-ben is: „forum Philistinorum,” mások által 1412-ben is „forum Jazygum” név alatt említtetik.”

Strabon (Kr.e. 60 - Kr.u. 20) görög földrajzi író az utazásainak tapasztalatait megörökítő Geographika c. munkájában a Dráva két oldalán említi a jászok (jasi) által lakott területet. Ptolemaiosz a Balaton déli partján jelöli őket iazali néven, és az Athos-hegyi térkép másolatán nyolc jász város nevét örökítette meg. E városok latin nevei és helyei: 1. Usceum-Vác, 2. Bernamun-Léva közelében, 3. Paprca-Párkány, 4. Abieta-Jászfalu, 5. Trissum-Vác közelében, 6. Candanum-Dunaharaszti közelében, 7. Pessium-Kunszentmiklós közelében, 8. Partiscum-Kiskunfélegyháza közelében. Baráthosi-Balogh Benedek kilenc II. századi jász települést sorol fel: Öskő, Kántanya, Furt-Árka, Párka, Partoska, Jegenyés, Hármasvár, Siritanya és Survára.

Kortévesztés tehát Magyarország alapításáról beszélni Árpád korában, midőn Magyarország már ezer évvel előbb létezett Iazigia, Hunnia, Siculia, Avaria nevek alatt és csak ezután következett a Hungária elnevezés. Meglepő viszont, hogy középkori okleveleink − Nagy Lajos korától egészen Mária Terézia idejéig − filiszteusoknak nevezik a jászokat. A Mária Királyné országlásából fennmaradt Ótestamentumi könyvek is Jászoknak fordították a Philistaeusokat.

Legelőször egy Nagy Lajos korabeli, 1357. évi oklevél szól a filiszteus (PHILISTINORUM) jászokról, amikor a „Jász Berén és Jákó-halma” közötti vitát rendezi. Zsigmond király egyik 1393. évi parancsában már kétszer is szerepel a „filiszteus vagy jász” kifejezés, „PHILISTAEORVM seu JASSONES”, ill. „PHILISTAEI seu JASSONES” formában. Törvények sokasága születik, amelyekben a jászokat filiszteusoknak nevezik Ulászlón és Mátyás királyon keresztül a Habsburgokig, amíg eljut egészen Mária Teréziáig. Utoljára 1741-ben, a 63. törvény 11. paragrafusában szerepel ez a név. Meglepetésünk csak fokozódik, ha rádöbbenünk, hogy a mai Szíriában élő yezidi vagy jazidi népet szintén filiszteusoknak nevezték a Szent Földön, és így talán érthető is, hogy II. András királyunk, mint az V. Kereszteshadjárat fővezére, felfüggeszti a hadjáratot, amikor szembesül azzal a ténnyel, hogy az ellenség soraiban a magyarokhoz hasonló viseletű, harcmodorú és beszédű népek ellen kell küzdeni.

sopronmedia.hu

Tetszett a cikk?

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

-->

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »